Relapszusok és remisszió

A szklerózis multiplexes betegek mintegy 85%-a él át relapszusokat és remissziókat. Az alábbiakban áttekintjük, mik is azok a relapszusok, milyenek a jellemzőik, és hogyan kezelhetőek.
Kihívás: „Az első súlyos relapszusom - a betegség azt eredményezte, hogy nem tudtam dolgozni, és mérges voltam, mert egyedül semmit sem tudtam elvégezni” – Hannah, Együtt élni az SM-mel
- Relapszusok kontra remisszió
-
Arra az esetre, ha még nem ismeri pontosan ezeket a fogalmakat
- Mi az a relapszus?
-
A relapszus az új tünetek megjelenése vagy a régiek kiújulása, amelyek ezt követően részben enyhülnek vagy teljesen megszűnnek (remisszió).
A tünetek minimum 24 óráig tartanak (az ennél rövidebb tünetek ún. paroxizmális jelenségek és nem minősülnek relapszusnak), de valószínűbb, hogy néhány hétig vagy még tovább állnak fenn. - Honnan tudom, hogy relapszusom van?
-
Annak érdekében, hogy az orvos vagy a nővér megbizonyosodjék arról, hogy a tünetei az SM relapszusát jelentik, a következőket ellenőrzi:
- A legalább 24 órán keresztül fennálló újkeletű vagy régebbről meglevő, de váratlanul felerősödő SM-es tünetek megjelenése
- Nem volt láza ill. nem zajlik fertőző betegsége
- A most megjelenő tünetek az előző relapszus után legalább 30 nappal kezdődtek
- Nem húzódik más ok a fellépett tünetek mögött (például a tünetek nem tekinthetők az éppen alkalmazott kezelés mellékhatásának)
- Hogyan kezelik az SM relapszusait?
-
Az SM legtöbb jellemzőjéhez hasonlóan nincs két olyan relapszus, amely egyforma lenne. A relapszusok különböznek súlyosságban, illetve abban, hogy mekkora kárt okoznak az idegrendszerben. A relapszus általánosságban kétféleképpen kezelhető:
- Szteroidok – segíthetnek abban, hogy az adott relapszust kiváltó gyulladás intenzitásáét csökkentsék, de hosszútávon nem lassítják le és nem akadályozzák meg a szklerózis multiplex halmozódó központi idegrendszert károsító hatását (amelyet a betegség progressziójának nevezünk).
- Betegségmódosító kezelések (angolban „disease modifying treatments” vagy rövidítve DMT-k) – A DMT-k az SM károsító hatásának lassításával vagy akár megakadályozásával fejtik ki hatásukat: lelassítják a hosszabb távú állapotromlás sebességét és csökkentik az SM-relapszusok számát.
- Jó, ha dátummal kiegészített feljegyzést készít az SM-relapszusokról és a tünetekről. Segítségükkel nyomon követheti a változásokat, sőt naprakész információkkal láthatja el az orvosát:
- amennyiben bármilyen új tünet jelentkezik Önnél, különösen ha idővel súlyosak vagy fájdalmasabbak, tájékoztassa azokról az orvosát;
- fontos lejegyezni a legkisebb változásokat is, hiszen idővel hozzászokhat ezekhez, ám egyre gyakrabban jelentkezhetnek, és befolyásolhatják a napi rutinját és a közérzetét;
- az orvos vagy a nővér segíthet abban is, hogy megmondja, hogy adott esetben volt-e relapszusa, vagy sem.
- Mi az a remisszió?
-
Az SM relapszus a központi idegrendszerben (KIR) bekövetkező károsodás klinikai tünetként átélt megnyilvánulása. Ha relapszáló-remittáló SM-ben szenved (RRSM), a relapszust a felépülés időszaka követi, amikor a tünetei eltűnnek vagy javulnak (ez a remisszió). Ez a relapszus utáni „nyugvó” időszak, amikor jobban érzi magát. Tudni kell azonban, hogy annak ellenére, hogy a tünetei enyhültek vagy akár eltűntek, az SM a remisszió időszaka alatt is károsíthatja a központi idegrendszert